Olvasónk azt nehezményezi, hogy sokan túlköltekeznek és utána panaszkodnak, hogy elfogyott a pénzük. Ti beosztóak vagytok?
Elmesélné történetét? Segítségre szorul? Van egy hasznos ötlete? Írjon a szegenyekvagyunk@gmail.com címre !!
Az alábbi témákban várjuk a leveleket:
- Elszegényedés
- Kilátástalanság
- Spórolási tippek
- stb
Sziasztok!
Olvasom a blogot és közben az jár a fejemben, hogy hányan is vannak hasonló helyzetben a posztolókkal. Nyilván vagyunk egy páran. Ha csak a közvetlen környezetemben nézek szét, ott is rengetegen küszködnek, hogy valahogy kihúzzák a hónapokat, napról napra élnek, a munkahelyük egyáltalán nem betonbiztos. Ennek ellenére felelőtlenül szórják a pénzt, ha kell, ha nem. Az egyik nap még kiírják, hogy épp melyik aktuális sikerfilmet nézték meg családostól az egyik multiplexben, majd eltelik egy hét és már azzal van tele az üzenőfaluk, hogy ez nincs, meg az nincs, valaki segítsen a barátok közül. És nem egyetlen személyről beszélek ám, rengetegen csinálják hasonlóképpen. Én pedig csak fogom a fejem és fel nem foghatom, miért nem lehet ésszel beosztani a pénzt.
Akinek van elég (van ilyen?), az nyugodtan költekezzen kedve szerint, de akinek napi problémái vannak a mammonnal, annak nem ártana spórolni. Mi a feleségemmel folyamatosan azt kutatjuk, hol tudnánk még faragni a családi költségvetésből. Szeretnénk majd idén nyáron egy hétre nyaralni utazni, így már év elején elkezdtük a megszorításokat. Sajátmárkás ételeket vásárolunk, szerencsére a minőségük az évek alatt rengeteget javult, akad olyan, amely jobb, mint a menőbbnek számító vetélytársa, figyeljük az akciókat is. Emellett a vízzel takarékoskodunk, ami nyilván nem azt jelenti, hogy nem fürdünk, de odafigyelünk rá, hogy ne folyassuk indokolatlanul. A nem használt elektromos cuccokat kihúzzuk, nem sok, de így is marad valami a kasszában. A fűtést pedig minimalizáljuk, aludni például úgy sem lehet kellemesen, ha hőség van. Emellett a munkahelyünkre itthonról visszük az ebédet, ezzel például havi szinten több ezer forintot takarítunk meg.
A legfontosabb, hogy soha sem költünk többet az előre eltervezettnél, így velünk nem fordulhat elő, hogy saját felelőtlenségünk miatt másoktól kelljen kuncsorognunk. Amennyit előre kiszámoltunk havi keretként, azt osztjuk be. Nem mondom, hogy nem jár lemondásokkal, de valamit valamiért. Nem nassolunk, csak heti egyszer, ruhát csak akkor veszünk, ha tényleg indokolt, nem telefonálgatunk egyfolytában a számla miatt, tartalmas ételeket eszünk, arra azért odafigyelünk, hogy gyümölcs és zöldség legyen itthon. Most majd tavasszal újabb megszorítást vezetünk be. Ha jön a jó idő, mindenhova biciklivel megyünk majd. A kocsit már így is csak a legfontosabb esetekben vesszük igénybe, de a bicikli gyors, egészséges és ingyen van.
Ha a panaszkodás helyett az emberek inkább céltudatosak lennének és odafigyelnének arra, hogy csak addig nyújtózkodjanak, ameddig a takarójuk ér, nekik is sokkal egyszerűbb volna az életük. Nem kell a hónap elején mindent elverni és utána meg sírni, hogy nincs pénz. Nyilván ezzel nem azt akarom mondani, hogy minden szegény ember így csinálja, de igenis sokan vannak, akik képtelenek előre gondolkodni, aztán csodálkoznak, ha felkopik az álluk. Ha már mást nem is tehetnek, legalább erre figyeljenek oda.
Iggy
