Ma egy öt gyermekes, egyedülálló édesanya levelét olvashatjátok, aki örömmel és bizakodással várta a CSOK által nyújtott támogatást, míg nem rá kellett jönnie, ő nem részesülhet benne.
Elmesélné történetét? Segítségre szorul? Van egy hasznos ötlete? Írjon a szegenyekvagyunk@gmail.com címre!
Az alábbi témákban várjuk a leveleket:
- Elszegényedés
- Kilátástalanság
- Spórolási tippek
- stb
Tisztelt Szegénység blog!
Kicsit furcsa írni, de megírom az én életem. Van 5 kiskorú gyermekem, egyedül nevelem őket. Boldogan olvastam, milliókat adnak, de mire a végére értem, a sírás fojtogatott, mivel nekem ez nem jár. Egyedül nevelő gyermekes anyukák csak álmodoznak tovább.
Na de a CSOK az is fura dolog, olyan elvárások vannak, amit sajnos nem lehet kikerülni, ismét egy becsapás. Folytatva az életem, kaptam egy felszólítást, hogy áprilisig van időm házat keresni, hogy a gyermekeim velem maradjanak, mivel egy szoba és egy konyha van a házhoz, ez sem saját tulajdon.
Mivel nem tudok venni házat, csak ha segítséget kérek, mentem hivatalról hivatalra, nincsenek önkormányzati házak, önerőm nincs, igy maradna a részletfizetés, de itt Békés megyébe ez lehetetlen, pedig ez egy kis falu ahol élünk. Kérdezem én, megint ki jár jól: a felsőfokú emberek, a milliók nekik kellenek, nem a rászorulóknak.
De egy büszke anyuka vagyok, aki egymaga neveli a gyermekeit, igaz szegényen, de büszkén. Csak pozitívan kell gondolkodni és talán jön a segítség és ezt várjuk mi is a kis családommal. Köszönöm, hogy kiönthettem a lelkem és végig olvasták!
Lara
