Ma Hans tanácsait olvashatjátok, aki akkor vezetett be magának komoly spórolási szabályokat, amikor 5 napot kellet kihúznia mindössze 340 forintból. Ti jártatok már hasonlóképp? Mi a taktikátok?
Sziasztok!
Sokan vagyunk abban a helyzetben, hogy minden forintot jól be kell osztanunk, ellenkező esetben hónap végén elég faramuci helyzetbe kerülhetünk. Nekem például sikerült már annyira kiköltekeznem magam néhányszor (Vis Major helyzetek,legutóbb a kutya megbetegedett), hogy 5 napon keresztül 340 forintból kellett valahogy kihúznom. Ez ugyan körülbelül másfél évvel ezelőtt történt, de igen élénken él még bennem az emlék. Ha azt mondom szar rossz volt, akkor nagyon enyhén fogalmazok. De valahogy sikerült kibekkelnem. Éppen az ilyen kellemetlenségek elkerülésére, vagy átvészelésére találtam ki magamnak néhány olyan lépést, amelyet mindig, minden körülmények között betartok.
340 forint mire elég? Nagyjából semmire. Az ember ilyenkor szépen összegzi, hogy az esedékes fizetésig mik azok az elengedhetetlen dolgok, amelyekre feltétlenül szüksége van, már jó esetben, ha az embernek van munkája és ezzel együtt bevétele is. Kezdjük a leglényegesebbel, az étkezés. Nos, ha nincs otthon valami vésztartalék, amely pár napra elegendő, akkor veszett fejsze nyele az egész, hiszen ilyen kevés pénzből maximum 10-12 zsömlére futja, netán másfél kiló kenyérre, amely egyrészt elég kevés, másrészt önmagában nem is igazán kielégítő. Éppen ezért volt szerencsém, hogy előrelátó voltam és a hónap elején a szokásos nagybevásárláskor beizzítottam a mélyhűtőbe egy szál sütnivaló kolbászt, valamint vettem két instant levest és némi krumpli és 2-3 tojás is maradt még a konyhaszekrényben. Tehát a legfontosabb, mindig legyen valami dugi kaja elfekvőben, amihez ilyen szitukban hozzá lehet férni.
A másik lényeges dolog az utazás, amellyel a munkahelyre el lehet jutni. Sajnos az én cégem nem fizeti a bejárást, ennek ellenére minden hónap elején az első dolgom a csekkek kifizetése mellett, hogy megveszem a bérletet. Korábban bevallom, elő-előfordult, hogy blicceltem és 1 darab vonaljeggyel jártam/keltem, de ez nem megoldás. Egyrészt, mert nagy a lebukás veszély és nem bírom a túlzott stresszt, másrészt, ha elhasználja az ember a jegyet, mert tele lesz a gatya, akkor újat kell venni. Márpedig hónap végén, vagy ha beüt a krach, akkor az ember már sírhat, ríhat, akkor sem tud másikat vásárolni, pedig munkába muszáj menni, elküldheti a főnöke ide-oda, ráadásul a metrón és az első ajtós viszonylatokon a furfang és rafkó sem ér fabatkát sem. Így azt tudom tanácsolni, legyen a bevásárlás és a számlák után az első az utazás!
Épp a 340-es incidens után vezettem be magamnak egy másik fontos szabályt, amihez mindig tartom is magam, a fizetésemből a kártyámon hagyok 5000 forintot. Akkor is, ha emiatt a fizetéskor bekövetkező pénzmámor és felesleges mekizésekről és édesség zabálásról le kellett mondanom. Mindennek ára van, ha ezek a kis elhajlások valakinek ilyen komoly következményeket tudnak okozni, mint nekem is, akkor nincs más opció, el kell őket felejteni. Vagy legalábbis összébb kell húzni a nadrágszíjat. Nem mondom, hogy nem esek kísértésbe sohasem, sőt, de arra azért figyelek, hogy a tartalék ötös ott figyeljen a számlámon.
Nagyjából ezeket a lépéseket betartva ki tudom húzni a hónapokat komoly éhezés és szenvedések nélkül. Persze figyelek a fűtésre, ha nem vagyok otthon lecsavarom a konvektort, az elektromos berendezéseket mindig kihúzom, ha nem használom, szóval próbálom mindenhol megfogni a pénzt. Persze könnyebb annak, aki nem egyedül él, vagy baromi jól keres, de nekem ezt dobta a gép. Remélem tudtam segíteni.
Hans
Elmesélné történetét? Segítségre szorul? Van egy hasznos ötlete? Írjon a szegenyekvagyunk@gmail.com címre !!
Az alábbi témákban várjuk a leveleket:
- Elszegényedés
- Kilátástalanság
- Spórolási tippek
- stb.
